„Lájkolás csúcson” Szövetségben a minőségi fesztiválok több milliós közönségével (A Magyar Fesztivál Szövetség közleménye)
 
„Az összefogás a kormányzat, a szakmai feladatokat ellátó állami intézmények és a minőséget képviselő hazai fesztiválok szakmai szervezetei között erőteljes – Európában is egyedülálló – nemzeti kulturális értéket és dinamikusan tovább fejlődő turisztikai piacot teremthet.” Az egyre táguló virtuális térben a fesztiválok valós közösségi élményt nyújtanak. Az igazi fesztivál ünnep, amely a műfajától függetlenül a minőséget preferálja. (Legalábbis ezt vallják a „nem csak elnevezésükben fesztiválok” megálmodói, szervezői.) Ugyanakkor a „fesztivál-érzés” azonnal megjelenik egy sokkal tágabb kommunikációs térben, ahol a fesztiválok által képviselt értékrend mintaként szolgál a virtuális közösségek számára is. „Óriási felelősség, hogy annyian szeretnek minket! Nap-mint nap tapasztaljuk, hogy az évi több milliós fesztivállátogató közönségünkön túl van egy láthatatlan háló, amely velünk mozdul” – fogalmazódott meg a Magyar Fesztivál Szövetség tavaszi konferenciáján, ahol a 105 tagszervezet képviselői mellett részt vettek a legnagyobb magyarországi fesztiválok vezetői is. Gerendai Károly a Sziget nemzetközi sikertörténetének szakmai oldalát világította meg, Lobenwein Norbert pedig ez alkalommal vette át az általa képviselt Volt Fesztivál kiváló minősítését tanúsító oklevelet. Dr.Cseri Miklós főigazgató meghívására a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban és Leányfalun tartott két napos összejövetelen szó esett a hungarikumok és a fesztiválok kapcsolatáról, valamint a Magyar Fesztiválregisztrációs és Minősítési Program eddigi működéséről és jövőjéről, amihez Kathrin Deventer, az Európai Fesztivál Szövetségének főtitkára is csatlakozott. Előadásában kiemelte, hogy a most formálódó európai fesztiválminősítési rendszer alapjául jórészt a Magyarországon 2008. óta működő regisztrációs és minősítési rendszer szolgált. Ez az a fajta „kiváló magyar termék”, amire büszke lehet a fesztivál szakma, és aminek hasznát – úgy tűnik – előbb ismerték fel a határon túl, mint idehaza. Több szempontból is időszerű volna a program beépítése az állami források minőség elvű felosztási rendszerébe. A konferenciával egy időben látott napvilágot az NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiumának legutóbbi döntése, melynek aktuális tanulságait az érintettek, a fesztiválszervezők, helyben levonhatták. A szakmai szűrő hiányát – amit egy objektív minősítési rendszer jelentene – a végeredményen különösen lehet érzékelni. A kulturális fesztiválok számára kiírt pályázatra soha nem tapasztalt mennyiségű igény érkezett be, köztük tömegével olyanok (közművelődési események, városi protokoll rendezvények), amelyek korábban alapvetően a települési és megyei forrásokra támaszkodtak, ám ezek hiányában most az országos kultúra-finanszírozási rendszerhez folyamodtak. A Kulturális Fesztiválok Kollégiuma – megállapíthatjuk az eredményekből – a megszokott gyakorlatával már nem tudja maradéktalanul kezelni ezt a helyzetet. A támogatottak között van olyan, amely nem fesztivál, még csak nem is kulturális esemény, viszont hiányzanak bizonyítottan értékes kulturális missziót betöltő fesztiválok, vagy ha jelen vannak, nagyságrendjükhöz képest jelentéktelen támogatást kaptak. Egyébként a közel 400, rendkívül eltérő méretű, műfajú, ismertségű és tematikájú fesztivál és rendezvény szakmai megítélése egy néhány fős bizottság számára, megfelelő előkészítés nélkül, elméletileg is szinte lehetetlen feladat. Vajon hogyan birkózik meg az ehhez hasonló problémával az NKA Kulturális Turisztikai Fesztiválok Kollégiuma, amely hamarosan döntés előtt áll? Van-e megnyugtató válasz a kulturális turisztikai fesztiválok számára? A fesztiváltámogatási rendszer megreformálásához most adott a helyzet. A június elején felálló régi/új kulturális kormányzatnak hasznos segítséget nyújthat a szakmai szervezetek által elfogadott értékrend, vagy az évekre visszanyúló adatbázis, amit a Magyar Fesztiválregisztrációs és Minősítési Program jelent. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy időszerű a program eddigi tapasztalatainak összegzése és további fejlesztése. A megújítás egyik szempontja lehet, hogy az állami forráselosztás adminisztrációja kezelni tudja és a gyakorlatába beillessze a programot. Az összefogás a kormányzat, a szakmai feladatokat ellátó állami intézmények és a minőséget képviselő hazai fesztiválok szervezetei között erőteljes – Európában is egyedülálló – nemzeti kulturális értéket és dinamikusan tovább fejlődő turisztikai piacot teremthet. Ez az egyik elérendő cél a magyar hazai fesztivál-világ számára – szögezték le a konferencián jelen lévők. 
Magyar Fesztivál Szövetség elnöksége