Forrás: Index- SÜMEGI NOÉMI

2024.11.08. 07:23

Október közepén elvitték minden idők legnagyobb ötöslottó-nyereményét, egy szerencsés játékos 6,6 milliárd forinthoz jutott, ezzel pedig megnőtt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bevétele is. A hirtelen „rájuk szakadt” pluszpénzekből pedig több mint 500 millió forintot osztanak szét a korábban az elvonások miatt a megszűnés határára került folyóiratoknak. Bús Balázs, az NKA frissen visszatért alelnöke arról is tájékoztatta az Indexet, hogy 2025. január 1-től átalakul a szervezet.

Alig tért vissza a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöki székébe Bús Balázs, máris összehívta a szervezet legfőbb döntéshozói szervét, az NKA Bizottságát. „A 2024. október 31-i ülésen részt vett Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, az NKA elnöke, valamint Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke is, és több fontos határozat született” – tájékoztatta az Indexet Bús Balázs.

Döntést kellett hozni például arról, hogy mi legyen az októberi rekordösszegű ötöslottó-nyeremény után befolyt bevétel sorsa. A hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozására elkülönített állami pénzalap fő bevételi forrása ugyanis jelenleg az ötöslottó-szerencsejáték játékadójának 90 százaléka. Összesen 1,88 milliárd forint többletbevétel keletkezett.

Meghívásos pályázat

Bús Balázs elmondta: az idő rövidsége miatt a kulturális fesztiválok meghívásos alapon pályázhatnak 700 millió forintra, és első körben azoknak biztosítanak lehetőséget, akik tavaly is kaptak támogatást. Erre azért van szükség, hogy időben el tudják kezdeni a jövő évi programok szervezését.

Átalakul a Nemzeti Kulturális Alap

Bús Balázs arról is tájékoztatta az Indexet, hogy átalakul az NKA struktúrája: az eddigi 23 helyett hét kollégium lesz, amelyek minden fő kulturális területet lefednek. Az alelnök elmondása szerint a 2016-os kettős felosztás, ami művészeti és nem művészeti területekre osztotta az NKA kollégiumi struktúráját, mára aktualitását vesztette. Az új művészeti tematikájú főkollégiumok a következők:

  • Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma;
  • Előadó-művészetek Kollégiuma;
  • Épített Örökség Kollégiuma;
  • Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiuma;
  • Közgyűjtemények Kollégiuma;
  • Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiuma;
  • Vizuális Művészetek Kollégiuma.

A jelenlegi tagság 140 fő, és a 23 kollégium fenntartása megközelíti a 160 millió forintot. A tagok többségének 2024. december 31-én lejár a négyéves mandátuma, az új tagság tehát már az új struktúrában kezdi meg – az eddigieknél olcsóbb, rugalmasabb és a műfaji átjárást biztosító – működését.

Bús Balázs szerint az NKA figyelembe akarja venni, hogy a kultúra komplex dolog: olyan szövet, amelynek szálai egy-egy művészeti ágat is jelenthetnek, de ezekkel önmagukban, izoláltan egyre kevesebbszer találkozunk.

Az elmúlt években láttuk, hogy a szűkebb tematikák mentén szerveződő kollégiumok munkája a források végletes elaprózódását hozta, és a támogatásokat megcsontosodott formulák mentén osztotta el. A most bevezetendő tematikus egységek a párbeszéd újraindítására sarkallják a szakmák képviselőit. Azt szeretnénk, ha érdemi és termékeny szakmai viták platformja lenne az NKA. És azt is szeretnénk, ha a források elosztása más szakmai területek figyelembevételével történne meg

– mondta az alelnök. A tagok nem feltétlenül cserélődnek le, régiek is folytathatják a munkát, sőt Bús Balázs szerint jó is, ha vannak már tapasztalattal rendelkező tagok is a kollégiumokban.

 

A bizottságokba a tagok egyharmadát továbbra is a miniszter kéri fel, egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják.

Mindemellett meghosszabbítják a Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának munkáját, amelynek működése a legutolsó hároméves periódus lejártával 2024. december 31-én érne véget. A kollégium feladata a könnyűzenei utánpótlás kinevelése, fellépéseik támogatása: működésüket újabb három évvel, 2027. december 31-ig hosszabbították meg