Azaz a bértámogatás és a járulékfizetési kedvezmény szabályozása a veszélyhelyzet idején.

Dr. Farkas Zoltán Sándor, az MFSZ jogi szakértője, ügyvéd, 2020. május 15.

A 2020. március 11. napján kihirdetett veszélyhelyzet fennállása óta a Kormány, gazdaságvédelmi megfontolásból, egyes gazdasági szereplők részére különböző támogatások igénylését tette lehetővé, valamint a munkáltatók részére közteherviselési kedvezményeket biztosít a gazdaság bizonyos szektoraiban.

Bértámogatás

A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet  alapján az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást  nyújt a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére, amennyiben megfelelnek ezen rendeletben foglalt követelményeknek. A kormányrendelet értelmező rendelkezéseiben egy általános meghatározással és az az alóli kivételekkel definiálja a munkaadó fogalmát, így munkaadónak a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkáltatót tekinti, kivéve a Polgári Törvénykönyv szerinti alapítványokat, egyesületeket, a közhasznú szervezeteket, továbbá az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezeteket (pl.: párt, sportági szakszövetség, egyház, vallási egyesület stb.), a szociális szolgáltatót, illetve szociális intézményt létesítő és működtető fenntartót, költségvetési támogatásban részesülő fenntartót, a költségvetési támogatásban részesülő szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatót, intézményt és hálózatot.

Vitás helyzetek nyomán kialakult joggyakorlat ezzel kapcsolatosan még nem áll rendelkezésre az idő rövidsége okán, így a jogszabály szövege és a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján az állapítható meg, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásra tekintettel igényelhető támogatás az alapítványokra, egyesületekre, közhasznú szervezetekre, valamint egyéb civil szervezetekre nem vonatkozik, mivel ezek a jogalanyok nem tekinthetőek a kormányrendelet szerint munkaadónak. Azok a fesztiválszervezők tehát, akik a kivételek között felsorolt valamely szervezeti formában működnek, nem kérhetnek a munkavállalójukkal közösen támogatást, ez a gazdaságvédelmi intézkedés nem vonatkozik rájuk.

Külön említést érdemelnek a nonprofit gazdasági társaságok, hiszen a kivételek között nem szerepel, ugyanakkor ezen jogalanyoknak lehetőséget ad a Cégtörvény (2006. évi V. tv) a közhasznú jogállás megszerzésére. Álláspontunk szerint a nonprofit gazdasági társaság alapesetben, ha nem közhasznú, igényelhet támogatást, közhasznú jogállása esetén azonban kikerül a hivatkozott kormányrendelet hatálya alól.

Járulékfizetési kedvezmény

A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet  alapján úgynevezett járuléktámogatásban részesülnek azon gazdasági szereplők – ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket –, akik az alábbi TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzik (a teljesség igénye nélkül, a fesztiválszervezőkre jellemző tevékenységeket felsorolva, a teljes listát a kormányrendelet 1. § (10) bekezdése tartalmazza):

  • alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  • sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
  • konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30)

Tényleges főtevékenységnek a rendelet szerint azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

E tevékenységi körök valamelyikét tényleges főtevékenységként végző gazdasági szereplőknek a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségüket nem kell teljesíteniük

  1. amennyiben kifizetők, a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében
  2. egyéni vállalkozóknak e jogállásukra tekintettel, és
  3. a Tbj. (1997. évi LXXX. tv.) szerinti társas vállalkozóknak e jogállásukra tekintettel.

Fenti esetekben a járulékfizetési kötelezettséget a Tbj. szabályaitól eltérően a foglalkoztatónál munkaviszonyban álló természetes személy, egyéni vállalkozó és a Tbj. szerinti társas vállalkozó esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 %-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710,- Ft összeget kell megfizetni.

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség alóli mentesülést és a járulékfizetésre vonatkozó szabályokat a 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó adó- és járulékfizetési kötelezettség esetében kell alkalmazni a jelenleg hatályos kormányrendelet szerint.

Ezt a kedvezményt jó eséllyel a nem költségvetési szerv fesztiválszervezők is igénybe tudják venni, ha a tényleges főtevékenységgel kapcsolatos feltételeknek megfelelnek.