“Az összművészetiségen belül megtalálta egyéni arculatát, saját, preferált műfajait (kísérleti film, progresszív zene), és azt a speciális közönségréteget, mely erre rezonál és a fesztivál-hangulat milyenségét kezdettől fogva meghatározza” – a minősítői összefoglalóból idézett mondatból (és a nyitókép sarkán látható archaikus szárnyasról) mindannyian ráismerünk a harmincadik évadjára forduló Tartóshullám / Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Együttlétre.
Érdemes tovább olvasni a tartalmas összegzést: mit emel ki a minősítő, mit méltányol leginkább és mire figyelmeztet. “Az Együttlétnek helyt adó komáromi erőd fantasztikus helyszín” – írja többek között. “A tágas közösségi tér – ami a kivételes helyszín adottságának köszönhető – önmagában generálja az élénk, közvetlen érintkezés légkörét, amiben jó érzés hosszabb időt eltölteni.”
És a minősítés summázata: “történelmi jelentőségűnek nevezhető az az irányváltás, amellyel a Mediawave a klasszikus összművészeti fesztivál-modell passzív és szórakoztató jellegét meghaladva – részben megújítva – a közösségi együttlét preferenciája felé fordult.”
