Hírül adtuk, hogy megvalósíthatósági tanulmány készül a fesztiváljegyek áfájának csökkentéséről. A dolgozat elkészült és hozzáférhető. A Magyar Fesztivál Szövetség a tanulmány egyik szponzora.
A tanulmány főbb kiinduló adatai szerint egy évben ezer élőzenés fesztivált szerveznek 45 milliárd forintos jegybevételért, ami után 9 milliárd forint áfa járul. Az alapos, többváltozós levezetés szerint ha a jegyekre rakódó 27% és 18% helyébe 5% lép, akkor közel tízmilliárd (konkrétan 9,7 milliárd) forinttal több kerülne az államkasszába,
A levezetéshez el kell olvasni a tanulmányt. A képlet szerint az áfacsökkentés mintegy 15 milliárd forintot eredményez a következők révén: a megugró részvétel 9,4 milliárd forinttal növeli a jegybevételt, 1,8 milliárddal a vendéglátás forgalmát és 3,7 milliárddal a kapcsolódó idegenforgalmi bevételeket. (Ez utóbbin zömmel szálláshelyek forgalmát kell érteni.) Az alacsonyabb áfakulcs miatt elmaradó áfabevétellel csökkentett szaldó a fent említett 9,7 milliárd forint.
Abban bízunk, hogy a döntéshozókat meggyőzi a levezetés és az áfatörvény 3/A mellékletének 2. pontjában egy ilyesfajta szöveg határozza meg az 5%-os áfa jogosultságát:
„Nyilvános, nem zártkörű, élő előadás útján nyújtott műsorszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvényre történő kizárólag belépést biztosító szolgáltatás, mely adott helyszínen egy alkalommal, de legfeljebb tíz egymást követő napon kerül megrendezésre.”
A tanulmányban fölvázolt vízió szerint a fesztiválszervezők az áfakulcs csökkentése nyomán nem csökkentenek a jegyárakon. A létrejövő többletforrás 90%-át tartalékként halmozzák föl, ami a 2019-es értékhez képest 20%-kal növeli a szervezői tartalékokat, válságállóbbá téve az iparágat. A fennmaradó 10%-ot a programkínálat gazdagítására fordítják.
